Megint nagy lemaradásban vagyok, asszem mondhatom, hogy szokás szerint. Megint vissza kéne emlékeznem a múlt hét hétfői edzésre, nem könnyű, bár nagyjából megvan. Csináltunk török felállást (én nem, mert a híd-pozíciókban eléggé húzódott a hasam, mert annyi eszem van, mint egy hintalónak, és mindig az edzésen jut eszembe, hogy nem vettem be a Magne B6-ot), aztán volt még pók mindkét irányba, ami még mindig szédületes élmény, maradtam az alkartámasznál inkább, meg némi superman (világot megmentős, hasonfekvős, karokat-lábakat felemelve megtartós vicces), mint nálam már esélytelen kategória. Aztán lehet, hogy volt még némi nyomás, vagy nem, és a végén tíz kör swing, na az jó volt, erre határozottan emlékszem. Kedden fel kellett mennem Pestre, a lakásommal kapcsolatban intézni némi javítást, Tündér Beácskám úgy intézte, hogy fel tudjon vinni, úgyhogy igazán ideális körülmények között utaztam. Végül csak hétfőn délután tértünk haza Lillával, úgyhogy többet nem is edzettem a héten. Történtek viszont mindenféle pozitív dolgok. Kaptam például kedves bókot, hogy mennyivel jobban nézek ki most, mint az első terhességemnél, meg hogy nem is látszik, hogy a hasamon kívül bárhová is híztam volna. Jaj, meg múltkor a táborban két srác, már nem tudom, hogy jött szóba a súlyom, azt mondták, hogy nem gondolnának többnek 60 pár kilónál. (Na persze, csapd még hozzá az egynegyedét azt az öt kilót, aranyalma!) JJJ Ebből aztán több mindenre is lehet persze következtetni, legelőször arra, hogy de kurva udvariasak! J Bár nem gondolom, hogy egy karikagyűrűs dinnyétnyeltnek akartak volna feleslegesen ekkorát bókolni, szóval még őszinte is lehetett ez. Aztán meg még arra is következtettem, hogy a pasik tényleg mennyire nincsenek képben a nők súlyával kapcsolatosan, csak mi valamiért mégis folyamatosan ezen pörgünk folyton. Fura. Tehát, hölgyeim, mint a mellékelt ábra mutatja, a teremtés koronáinak halvány lila gőzük nincs arról, hogy mennyit nyom alattunk a mérleg, amíg nem bombázzuk meg konkrét számadatokkal őket, úgyhogy ne is tegyük, hadd éljenek boldog tudatlanságban, hogy micsoda nádszálkisasszonyok vannak körülöttük.
Voltunk tesóval shoppingolni, istenem, már a szó is gyönyörű, nem?! Természetesen semmit nem vettem végül, viszont megvolt a terhesség alatt minimum egyszer kötelező Burger Kinges junkfood bevitelem helyette. Ami azért sikernek könyvelhető el emellett, hogy a C&A-ban simán jó volt rám több felső is, köztük egy, a normál konfekcióméretem szerinti 40-es, és volt olyan M-es is, ami NAGY volt. (meg olyan XL-es, ami feszült cserébe, de nem érdekel az ostoba számozás, csak a szépre emlékezem) J
Mostanra ennyi, hamarosan viszont tervezek egy újabb plusz bejegyzést, ezúttal a pajzsmirigy alulműködésről, amellyel magam is küzdök, illetve annak a fogamzásra és terhességre gyakorolt hatásáról, kezeléséről, kiegészítve egy nálam jobban hozzáértő összefoglalójával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése