Megint kis csúszásban vagyok az elmúlt hét publikálásával, mentségemre legyen mondva, hogy szombaton volt a nyelvvizsgám, így a múlt héten nem nagyon volt időm/kedvem/erőm az írásra koncentrálni. Megpróbálom gyorsan és röviden összefoglalni a hetet, bár tuti nem fogok emlékezni mindenre.
A hétfői edzésen azt hiszem, egylábas guggolást gyakoroltunk, de az is lehet, hogy a csütörtökin volt ez. J Windmillre emlékszem még, az tuti volt, meg arra, hogy most valahogy nagyon jól sikerült a kivitelezése, ráéreztem jól, és jól is esett a hátamnak, derekamnak. Igaz, nyolcassal csinálom, semmi hárdkór súly. (nomeg Tamás is rám szólt egyszer, hogy picit szűkebb állásban csináljam, erre valamit mentegetőztem az egyensúlyról meg a biztonságérzetről, de persze korrigáltam az állásomon.) Meg azt hiszem, aznap volt Bea kedvéért a leg mátrix is, de lehet, hogy kedden?! Na mindegy, aki eddig nem jegyezte meg Bea nevét, az most tuti megtette egy életre... J
Kedden a szokásos ballisztikus nap volt. Swingek voltak felvezetésnek, azután snatchek, elég sok. Volt egy olyan feladat, hogy 30 az egyik kézzel, aztán csere, és 30 a másikkal. Tamás felsorolta, hogy kiktől várja el, hogy ezt meg tudják csinálni, én nem voltam benne, döbbenet! Mondtam is neki a végén poénból, hogy igaz, hogy engem nem sorolt a kemények közé, de azért megcsináltam. Ez majdnem pont egy fél öt perces snatch teszt. Nekem jól esett, ezek a ballisztikus gyakorlatok még fekszenek.
Csütörtökön volt Bea utolsó edzése itt Szegeden, utána meg a csajos búcsúbulja Veránál. Hát nem sok mindenre emlékszem az edzésből, csak arra, hogy a végén volt nagy össznépi körbeülős, összekapaszkodós hasizmozás, felüléseket csináltak közösen Bea tiszteletére azon szerencsések, akik nem nyeltek le egy 32-est, mint én. J
A buli is jól sikerült, bár mondhatjuk, meglehetősen szolid volt, főleg a múlt hetihez képest, most még egy árva maori vagy csippendél tánc sem volt. J Nehéz is erről a búcsúzósdiról mit mondani, pénteken is nagyon rossz kedvem volt végig, a másnapi nyelvvizsga miatt is részben, meg hogy Bea elmegy Szegedről, volt kicsi pityergés is, szegény lányom nem is értette szerintem, hogy mi ütött az anyjába. Délután azért angoloztunk egy utolsót Ágival, egész jól ment a hangulatomhoz képest, meg ahhoz képest, hogy Lilla tök hamar felébredt, és úgy viselkedett, mint egy igazi dzsungelben szocializálódott kisördög, de tényleg. Szerencsére a férjem nemsokára megérkezett a melóból, és gyorsan levitte játszótérre, hogy még tudjunk egy kicsit gyakorolni. Aztán este tök sokáig nem bírtam elaludni, reggel meg korábban keltem, mint szoktam, restauráltam magam valahogy, Ágiék eljöttek és elkísértek a vizsga helyszínére, és megvárták, amíg be nem hívnak. Odafelé úton jutott eszembe, hogy nem hoztam el a vizsgadíj befizetési bizonylatot, Tamás visszarohant érte hozzánk, aztán persze el sem kérték. Azt hiszem, a vizsga meglesz, bár ahogy telik az idő, úgy gyűlnek a kétségek, hogy biztos, hogy ezt jól írtam/mondtam ott, stb., de azt hiszem, a szükséges 60 %-ot csak sikerült átugranom, az nem egy őrült magas határ, csak kicsit több, mint a fele. Szóval reménykedem, eredmény minimum 3 hét múlva, addig őszülgetek csendben. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése